A nem szabványos automatizált berendezések moduláris kialakítása jelentősen javíthatja a tervezés hatékonyságát, csökkentheti a gyártási költségeket, lerövidítheti a szállítási ciklusokat és javíthatja a berendezés karbantarthatóságát. A legfontosabb lépések közé tartozik a funkcionális elemzés és a modulfelosztás (pl. folyamatfunkciós modulok, erőátviteli modulok, vezérlőmodulok, szerkezeti támogató modulok), szabványosított modultervezés (dimenziószabványosítás, interfész szabványosítás, teljesítményszabványosítás), valamint modulkönyvtár felépítése és menedzsment rendszere (3D modellek, műszaki paraméterek rögzítésére szolgáló modul adatbázis létrehozása, stb.).
A megvalósítási módszerek magukban foglalják a mechanikai struktúrák modularizálását (kombinált kerettervezés, gyors-váltó mechanizmusok tervezése, mozgásmodulok alkalmazása, funkcionális fej gyors interfész), az elektromos rendszerek modularizálását (elosztott I/O tervezés, szabványos vezetékezési specifikációk, előre összeszerelt kábelkötegek, moduláris vezérlőszekrények), valamint szoftverrendszerek modularizálása, H konfigurációs programkönyvtár, konfigurációs MI-blokk (funkcionális állapotmodell blokk).
A megvalósítási kihívások és ellenintézkedések közé tartozik a kezdeti beruházás és a hosszú távú előnyök közötti egyensúly (a modulfejlesztési költségek amortizálása 3-5 projekten keresztül), a szabványosítás és a testreszabás közötti konfliktus (az „alapmodul szabványosítás + perifériás testreszabás” stratégia elfogadása), a modul-kompatibilitási problémák (szigorú verziókezelési mechanizmus létrehozása), valamint a tervezők gondolkodásmódjának megváltoztatása (a tervezők gondolkodásának és áttekintésének) a hosszú távú -előnyökkel. A haszonértékelések azt mutatják, hogy a K+F hatékonysága 30-50%-kal csökken, a gyártási költségek 15-25%-kal, a munkaerőköltségek 20-35%-kal, a szállítási ciklusok 40-60%-kal, javul a karbantartási kényelem (a hibadiagnosztika és a pótalkatrészek cseréjének ideje több mint 50%-kal csökken), a tudás felhalmozódik.
A jövőbeli fejlesztési trendek közé tartozik a digitális ikertechnológia, az AI{0}}asszisztált tervezés, a felhőplatformos együttműködés és az adaptív interfész technológia alkalmazása.